3D Lexikon

Kétdimenziós megjelenítés. A 2D technológia a képernyőn, vásznon, fotón csupán két dimenziót, a magasságot és a szélességet alkalmazza a mélységi perspektíva érzékeltetésére.
Tovább...

Háromdimenziós megjelenítés. A 3D technológia a képernyőn, vásznon, fotón már mindhárom dimenziót, a magasságot, a szélességet és a mélységet is alkalmazzák, ezzel teremtve meg a térhatás élményét.
Tovább...

Egy filmgyártó stúdió egy adott filmet többféle technikával forgathat le és a már elkészült filmet is többféle hordozóra konvertálva mutathatja be.
Tovább...

Az eredeti jelforrás (bemeneti kép) átalakítása, konvertálása egy adott felületen megjeleníthető háromdimenziós képpé. Leggyakrabban 2D-3D konverziót értünk ez alatt, amely azt jelenti, hogy az eredetileg kétdimenzióban rögzített képi tartalmakat háromdimenzióssá alakítunk át. Létezik ugyanakkor 3D-3D konverzió is, amely pedig az eredetileg 3D-ben (például 3D Blu-rayen) tárolt tartalmat jeleníti meg egy szemüveg nélküli készüléken. (3Dportal.hu)
Tovább...

A szín egy észlelet, amely az agy reakciója a fényre. Az elektromágneses sugárzás emberi szem által látható tartományba eső részére érzékeny a szem retinája, de a különböző hullámhosszú fényekre másként reagál, ez okozza a különböző színüket. Háromfajta érzékelő sejtet lehet megkülönböztetni, melyek érzékenysége a vörös, a zöld és a kék színeknél a legerősebb. A látórendszer fontos tulajdonsága a színállandóság, tehát az agy a színeket nem abszolút módon azonosítja, hanem relatív úton, a környezethez hasonlítva. (Wikipedia)
Tovább...

A vákuumbeli fénysebesség az egyik alapvető fizikai állandó. Értéke pontosan 299 792 458 m/s minden vonatkoztatási rendszerben. Jele: c (a latin celeritas, „sebesség” szóból). Jelenlegi ismereteink szerint semmilyen hatás nem terjedhet gyorsabban a vákuumbeli fénysebességnél.A fény sebessége más közegekben kisebb a vákuumbelinél. Értékét a közeg abszolút törésmutatójából (n) lehet kiszámolni. (Wikipedia)
Tovább...

(active shutter) Ezek a szemüvegek a képernyőn, vásznon megjelenő film egyes (jobb, illetve bal oldali) képkockáit juttatják el a megfelelő szemhez. Folyadékkristályt (lc) alkalmazó eszközökről van szó, a vetített, megjelenített képek szétválasztásáról pedig úgy gondoskodik, hogy egy szinkronjel alapján másodpercenként több tízszer zárja el, illetve nyitja meg a fény útját az emberi szemhez. A 3D TV-khez kapható szemüvegek saját áramforrással rendelkeznek (aktív eszköz), egy töltéssel átlalában 30-80 óráig használható a szemüveg.
Tovább...

Az úgynevezett sztereoszkopikus 3d látvány megjelenítésére alkalmas kép, ha kétszínű lencsével rendelkező szemüveggel szemlélik. Ez a két szín leggyakrabban a vörös és a ciánkék. Az anaglif kép témája két nézőpont felhasználásával készül, melyeket két különböző színréteggel jelenítenek meg ugyanazon képtérben, így előállítva a mélységérzetet. (Wikipedia)
Tovább...

Az autosztereoszkópikus megjelenítésnél nincs szükség szemüvegre. Ebben az esetben egy mikrolencséket vagy takaró sávokat tartalmazó szűrőlap kerül a megjelenítő elé. Minden lencse vagy sáv átfed néhány képpontot, és különböző irányba téríti el a fényt vagy tesz láthatóvá a két szem részére más-más képpontokat. (iPont/AH)
Tovább...

A H.264-es szabványt alkalmazó formátum, amely a hagyományos MPEG-2 szabványhoz képest több mint kétszeres tömörítést kínál, s így lehetővé teszi a HD-jelek memóriakártyára, DVD-re vagy merevlemezre történő rögzítését.
Tovább...

Az AVCHD Lite (MPEG-4/H.264) formátum segítségével hosszabb ideig folytatható a felvételkészítés anélkül, hogy betelne a memória. Ez annak köszönhető, hogy az AVCHD Lite a minőség magas szinten tartása mellett is kevesebb adatot rögzít, mint a hagyományos Motion JPEG.
Tovább...

Újonnan kifejlesztett Blu-ray Disc™ jellemző (Profile 2.0), amely kompatibilis Blu-ray Disc™ lejátszón keresztül izgalmas ajándék tartalmakat tesz hozzáférhetővé a tévékészüléken.
Tovább...

Az elégtelen mélységi felbontásból adódó jelenség, a képen megjelenő tárgyak elvesztik valósághű kiterjedésüket és kártyalapokból kivágott objektumoknak látszanak.
Tovább...

A crosstalk az a jelenség, amely a jobb és a bal oldali képcsatorna hibás, nem teljes szétválasztásából, a két csatorna képi információinak keveredéséből következik. A képernyő egyes részei ilyenkor "szellemképessé" válnak.
Tovább...

A latin „kimér” (dimētior) igéből ered, szokásos magyar fordításai: méret, kiterjedés. A szaktudományokban, mint a matematika és fizika, többféle, különböző értelemben használják. A legtöbb dimenziófogalom szemléletes tartalma az, hogy egy pont vagy esemény megadásához hány független adatra van szükség. (Wikipedia)
Tovább...

Ez a háttérvilágítási technológia lehetővé teszi, hogy a fényerőt a képernyő adott helyein lehessen csökkenteni, ahol sötétebb felületre van szükség a megjelenítéshez. Ezzel a háttérvilágítással valódi feketéket és fehéreket lehet megjeleníteni magas dinamikus kontrasztaránnyal, némi részletveszteség árán olyan témáknál, ahol apró, fényes területek jelennek meg egy sötét háttér előtt (például csillagos égbolt). (Wikipédia)
Tovább...

A geometriai optika egyik lencsékre jellemző mennyisége. Értéke egyenlő a vizsgált lencse méterben  mért fókusztávolságának reciprokával. (Wikipedia)
Tovább...

Szűkebben értelemben színszórást jelent (kromatikus diszperzió). Valamilyen spektrumú fényimpulzus összetevőkre bomlása új közegben, például a fehér fény összetevő színeire bomlik egy prizmán áthaladva. A jelenség magyarázata az, hogy az optikai közeg n törésmutatója függ az ω körfrekvenciától. (Tágabb értelemben valamilyen jelenség középérték körüli szétterülése.) (Wikipedia)
Tovább...

Fehér oldalvilágítású Edge LED-eket építenek be a képernyő széleibe, amelyek egy egyedi fényelosztó panel segítségével világítják be a teljes képernyőt.
Tovább...

A fehér fény összetett fény, vagyis több, különböző színű (hullámhosszú, frekvenciájú) fény keveréke. Az eltérő hullámhosszúságú fénynyalábok két közeg határán kissé eltérő szögben törnek meg. Emiatt a prizma alkalmas az összetett fény felbontására és – mivel a fénytörésnél a fénysugár útja megfordítható – újraegyesítésére. (Wikipedia)
Tovább...

A fény emberi szemmel érzékelhető elektromágneses sugárzás. Tágabb értelemben beleérthető az ennél nagyobb (infravörös) és kisebb hullámhosszú (ultraibolya) sugárzás is. A fény tulajdonságait meghatározó három fő szempont: intenzitás vagy amplitúdó, amelyet az ember fényerőként, fényességként érzékel, a frekvencia (és ezzel összefüggésben a hullámhossz), amelyet az ember színként érzékel, és a polarizáció, azaz az elektromágneses rezgés iránya, ezt az átlagember normál körülmények között nem érzékeli, de például bizonyos rovarok igen. A hullám-részecske kettősség alapján a fény hullám- és részecsketulajdonságokkal is jellemezhető. A részecskéket a kvantummechanika a fény kvantumainak, fotonoknak nevezi. A fotonok olyan részecskék, amelyek nyugalmi tömege zérus, üres térben pedig fénysebességgel mozognak. (Wikipedia)
Tovább...

Fizikai jelenség, amely főleg a hullámoptikában fordul elő. Lényegében a hullámok elhajlását értjük alatta. Ha egy megfelelően keskeny rést megvilágítunk, a rés mögötti ernyőn interferenciaképet kapunk, aminek magyarázata, hogy a résből kiinduló hullámok az ernyő síkjában interferálnak egymással. (Wikipedia)
Tovább...

A monitor fényességét jellemzi. (Milyen fényes az elektronok felvillanása (CRT), milyen erős, fényes a háttérvilágítás (LCD).) (Például: 250 cd/m²)
Tovább...

Ha a fény két eltérő optikai sűrűségű közeg határára érkezik, akkor egy része visszaverődik, másik része pedig belép az új közegbe. Az új közegben haladó fénysugár általában megtörik. (Wikipedia)
Tovább...

Az objektív jellemző paramétere, a nagyítás mértékének meghatározására használt mérőszám. Gyújtótávolságnak is nevezik. A fókusztávolság az optikai lencse fősíkja és fókuszpontja (F)-, illetve a homorú tükör pólusa (a tükröző felület és a tengely metszéspontja) és a fókuszpontja közötti távolság. A fókuszpont az a pont, ahová az objektív a párhuzamosan beeső fénysugarakat összegyűjti (konkáv (homorú) tükör, gyűjtőlencse), vagy a fénysugarak onnan indulnak ki (konvex (domború) tükör, szórólencse). A fókusztávolságot a gyártók milliméterben adják meg. Jele a fizikában: f. (Wikipedia)
Tovább...

Az FPR (filmtípusú mintázott gát) 3D kijelző technológiát az LG Electronics vette szárnyai alá, amikor ezt a megoldást integrálta (körkörös) polarizációjú paneljeibe. Az FRP egy finom filmréteget használ a jobb és bal szemnek szánt képek szétválasztására és célba juttatására. Az FPR 3D technológia a jobb és a bal szemnek szánt képet eltérő mintájú polarizáción keresztül juttatja el a szemhez, a 3D-s látványt pedig már az emberi agy "állítja elő" a két képből. Az FPR technológia a 3D-s tévék képmegjelenítésére jellemző hibák nagy részét képes orvosolni, így világosabb képet, csökkentett crosstalk-, és ghosting-hatást tesz lehetővé, valamint a képremegést is képes enyhíteni. Az aktív záras szemüvegekkel ellentétben az FPR kijelzőkhöz tartozó szemüvegek mindkét, vagyis a jobb és a bal szemnek szánt képet is folyamatosan átengedi a lencsén, a két képet a tévépanel felszínére helyezett filmréteg és a szemüveg lencséinek polarizációja választja szét. Egy FPR kijelzőn megjelenített 3D képben a néző két szeme nem látja ugyanazt a képpontot, vagyis mindkét szemhez külön pixelekből érkezik a kép. Ez azt jelenti, hogy vagy a megjelenített kép felbontása lesz az eredeti (2D) kép felbontásának fele, vagy azt, hogy ugyanolyan 3D-s felbontáshoz kétszer annyi pixelre van szükség.  A háromdimenziós tévék esetében erre a problémára az UHD, vagyis az ultra HD felbontású kijelzők jelenthetnek megoldást. Az FPR technológiát legelőször a Zalman alkalmazta Trimon fantázianevű PC-monitoraiban 2007 végén.
Tovább...

A néző szeme előtt egy másodperc alatt megjelenő képkockák száma, mértékegysége: fps = frames per second. Másként fogalmazva, a frame-ráta a grafikus vagy mozgóképi teljesítményt írja le. Egy dvd lejátszásakor az ideális megjelenítéshez 30 fps szükséges, de ugyanilyen frame-ráta a jó játékmegjelenítés minimuma is. Persze a játékosok ennél sokkal jobb teljesítményeket szeretnek alkalmazni. Az emberi szem ugyan képtelen másodpercenként 30-nál több képkockát befogadni, annak több oka is van, hogy például a játékosok a magasabb frame-rátát részesítik előnyben.
Tovább...

A High Definition Multimedia Interface ('HDMI') egy korszerű csatlakozófelület tömörítetlen audio-video adatfolyamok átvitelére. A HDMI-t elsősorban a napjainkban egyre bővülő digitális jelforrások által küldött digitális jelek tökéletes – azaz teljességgel torzítás- és tömörítésmentes átvitelére – tervezték.
Tovább...

A fény hullámtermészetén alapuló olyan képrögzítő eljárás, amellyel a tárgy struktúrájáról tökéletes térhatású, vagyis háromdimenziós kép hozható létre. A holográfiát Gábor Dénes találta fel 1947-ben, a magyar származású feltaláló akkor már brit állampolgár volt, 1947-ben pedig már az Egyesült Államokban dolgozott. A képek rögzítésének egy olyan módját fedezte fel, ami több információ visszaadását tette lehetővé, mint bármelyik addig ismert eljárás. Mivel ennek révén – látszólag – minden információt tárolni lehet, Gábor Dénes két görög szó felhasználásával adta a holográfia nevet (egész, teljes és írás, irat) az új eljárásnak. A holográfia módszere tizenhat éven keresztül csak újságcikkekben létezett. A feltaláló a holográfia kidolgozásáért 1971-ben fizikai Nobel-díjat kapott.
Tovább...

Az elmélet kimondja, hogy a hullámtérben megfigyelhető hatást az adott hullámfelületből kiinduló koherens elemi hullámok interferenciája határozza meg. Ha a hullámok útjába a hullámhosszhoz képest viszonylag nagy méretű réssel ellátott akadályt teszünk, akkor a nyíláson áthaladó hullámok közelítőleg egyenesen haladnak tovább. Ha azonban a rést elegendően kicsire szűkítjük, a hullámok behatolnak abba a térbe is, ami eredetileg az akadály által árnyékolva van – ilyenkor tapasztalható az elhajlás, azaz a diffrakció. (Wikipedia)
Tovább...

Az IMAX 3D vetítők a valaha gyártott legfejlettebb, legpontosabb és legerőteljesebb projektorok a világon.
Tovább...

Az IMAX® 3D filmeket kettő projektor vetíti, az egyik a bal szem, a másik a jobb szem számára készült felvételt szinkronban vetítve le. A "jobb szem projektor" alsó részében található az a beépített memória, melyekről a projektor vetíti a filmeket.
Tovább...

Az IMAX Experience®-t a mögötte álló technológia teszi egyedülállóvá és mindent elsöprővé.
Tovább...

Az IMAX® film, a digitális filmekhez hasonlóan úgynevezett DCP-én (Digital Cinema Package) érkezik a moziba.
Tovább...

A hatcsatornás, mélynyomóval felszerelt digitális IMAX hangrendszer összesen 44 hangszórót tartalmaz, hat fürtbe osztva a vászon mögött, valamint a moziterem hátsó részében. A rendszer kiváló hangminőséget eredményez egyedülálló mélységgel és tisztasággal. Mivel az IMAX 3D rendszerben két filmszalag és a dvd-n rögzített hang külön-külön fut, nagyon fontos ezek tökéletes szinkronizálása. Az IMAX rendszer összesen tizenhat erősítője több mint 12 ezer watt teljesítményre képes, ily módon élethű hangot biztosítva a nézők számára. Egy esőcsepp hangjától az égzengésig minden hangárnyalatot és finom részletet hallani lehet, függetlenül attól, hogy a néző hol ül a teremben. Forrás: Cinema City (digitális 3D, 3D technológiák – pedagógiai segédanyag, IMAX Budapest tanári anyag)
Tovább...

A sokoldalú, flexibilis és megbízható IMAX® kamerák megjárták a világűrt, az óceán mélyét, voltak a Mount Everesten és körbeutazták a Földet.
Tovább...

Az IMAX óriási vásznát, az átlagos televízió képernyőnél 45 ezerszer nagyobb felületét úgy tervezték, hogy az ember periférikus látását átfogja.
Tovább...

Az IMAX® DMR eljárás segítségével a 35 mm-es, hagyományos hordozóra készült mozifilmek is élvezhetők IMAX® minőségben.
Tovább...

A 3D hatás érdekében a nézők által viselt szemüveglencsék polaritását gondosan egyeztetik a kivetítő ikerlencséinek polaritásával.
Tovább...

A kijelző oldalhosszúságainak aránya. 5:4-től 16:9-ig terjed. A legáltalánosabb a 4:3-hoz arány, szélesvásznú képernyőnél pedig a 16:10-hez vagy mostanság a 16:9-hez arány.
Tovább...

A monitor egyik sarkától a szemközti sarkáig terjedő távolság, hüvelykben (inch = 2,54 cm) mérik. (Wikipedia)
Tovább...

A részletgazdagságot jellemző tulajdonság (250–1000 : 1).
Tovább...

Az a paraméter mely megadja, hogy a monitor milyen szögből látható. Általában két adattal jellemzik, az első a horizontális (vízszintes), második a vertikális (függőleges) adat. Például: H:160°/ V:150°
Tovább...

Folyadékkristályos képernyő. A folyadékkristályos kijelzők őse a kvarcórákban fordult elő először. Folyadékkristállyal már 1911 óta kísérleteznek, működő LCD monitor az 1960-as években készült először.
Tovább...

A perspektíva speciális fajtája, a mélységérzet növelésének eszköze a messze levő tájak ábrázolásánál. A nagyon távoli tájak, hegyek, erdők, építmények, emberek az előttünk levő légréteg miatt halványabbnak, elmosódottabbnak látszanak. A festő a távolabbi látnivalók színét kissé megváltoztatja, például az erdők színét kékes, kékeszöld irányba viszi el, az ég kékjét a horizont  közelében fakóbbra, halvány lilára vagy szürkésebbre festi, ezáltal éri el a mélységérzetet. A fotóművészetben divatosak a légi felvételek, melyek által a monumentális épületek formája, városrészek, terek beosztása vagy tájak felszíne kiválóan megjeleníthető. (Wikipedia)
Tovább...

Megjeleníthető színárnyalatok száma. Általában 16,7 millió (224) színt tud megjeleníteni egy monitor, de gyakran „csak” 16,2 milliót
Tovább...

A Panasonic technológiája, amely nem csupán az új plazmatelevíziók keskeny formatervét teszi lehetővé, hanem a korábbi plazmakijelzőkhöz képest kétszeres fényhatásfokot, s ugyanakkor csökkentett energiafogyasztást kínál.
Tovább...

Szintén LCD-panellel szerelt monitorok tulajdonsága. A LCD-panel fizikailag kialakított felbontását jelöli. Többnyire ez a felbontás egyben az ilyen monitorok maximális felbontása is.
Tovább...

Petzval József 1856-ban megalkotta a tájképfényképezéshez használható objektívjét, amelyet 1857-ben szabadalmaztatott. Kahlenbergi laboratóriumában saját maga csiszolta, amelyet dialitobjektívnek nevezett el, ezt nevezték el később orthoskopnak neveztek el. Az új objektívjéhez tervezett egy hordozható, bőrharmonikás, kettőskihuzatú optikai padszerű fényképezőgépet 1857-ben. Fő jellegzetessége, hogy egyetlen sínen tologatható az objektív, a film/lemeztartó egységek és a toldalékok is. Ez a mai műtermi kamerák őse, elődje. (Wikipedia)
Tovább...

A testek egymáshoz viszonyított helyzetének változása eltérő irányokból nézve.
Tovább...

A polarizáción alapuló 3D hatás. A térbeli kép illúzióját egy polarizált lencséjű szemüveg segítségével érik el. A bal és a jobb szem - a függőlegesen vagy vízszintesen - polarizált képekből optikai úton kapja meg a megfelelő információt. A 3D mozikban és 3D tévékben egyaránt használt technikához tartozó szemüvegekben nincs elem, a szemüveg és a képforrás között nincs elektronikus (például infravörös) szinkronizáció.
Tovább...

A PDP, egyszerűbb nevén plazmakijelzők első, monokróm típusát 1964-ben a Plató Computer System készítette el, Gábor Dénes plazmával kapcsolatos kutatásai nyomán.
Tovább...

A "perspectiva" latin szó, jelentése távlat. A perspektíva a tárgyak térbeliségi érzetét keltő ábrázolásmód sík felületen. A szemlélőhöz közelebbiek nagyobbnak, a távolabbiak kisebbnek látszanak, a mélységbe vezető vonalak pedig egymáshoz közelednek, s látszólag egy távoli pontban, az úgynevezett enyészpontban futnak össze. A szokványos nézőponttól eltérő esetben ismeretes a békaperspektíva, amely a nagyon alacsonyról ábrázolt jelenetekre vonatkozik, ennek ellentéte a madártávlat, azaz a fentről, a magasból való ábrázolás. A távlati hatást a rövidülés, a színtávlat és a légi perspektíva is támogatja. (Wikipedia)
Tovább...

A képpontok távolságának helyes kialakítása (pixel pitch) a plazma képernyők esetében kritikus szempont , mivel minél nagyobbak a pixelek annál többet fogyasztanak a készülékek. A nagyobb energiafelvételhez, nagyobb tápegység kell és több hő keletkezik. A kisebb képátlójú plazma paneleknél az a gond, hogy minél kisebb a képpont, annál kisebb fényt bocsát ki. Az LCD képernyőknél sokkal kisebb lehet a képpont távolság, mivel a az egyes képpontokat adó sub-pixelek lényegesen közelebb vannak egymáshoz.
Tovább...

A prizma olyan átlátszó anyagból készült test, melynek optikai sűrűsége eltér a levegőétől. (Az optikai sűrűség nem egyezik meg a térfogategység tömegével.) Emiatt a fény terjedési sebessége a prizmába lépve megváltozik, és a fénynyaláb megtörik. A fénysugár a prizmában tovább halad, majd az újabb határfelülethez érve ismét megtörik. Az egyszerű prizmára eső fénysugár tehát kétszer törik meg: a prizmához érve és a kilépéskor. Léteznek összetettebb prizmák is, melyekben a fény kettőnél többször törik meg, vagy akár többször visszaverődik a prizma belső felületén. (Wikipedia)
Tovább...

A jobb és a bal szemhez tartozó nézetek képeit egymás mellé helyezve viszik át nagyfelbontású televíziós csatornán. A jobb és a bal nézetet a megjelenítés helyén választják szét, hogy a néző jobb és bal szemébe már csak a megfelelő nézet képe kerüljön. (iPont/AH)
Tovább...

Olyan képalkotási és -megjelenítő technikáról van szó, amelynek során a néző jobb és bal szeme számára külön-külön jelenítenek meg a kétdimenziós képeket, ezek pedig a térhatás érzetét keltik a nézőben. A sztereoszkópikus képalkotás a 19. század elején jelent meg, ezen az elven térhatású képeket már mintegy 180 éve készítenek fotósok és filmesek.
Tovább...

Vékonyfilm Tranzisztor. Az LCD technológián alapuló TFT minden egyes képpontja egy saját tranzisztorból áll, amely aktív állapotban elő tud állítani egy világító pontot. Az ilyen kijelzőket gyakran aktív-mátrixos LCD-nek is szokás nevezni. (Wikipedia)
Tovább...

A THX® tanúsítványa azt igazolja, hogy az adott tévékészülék megfelel bizonyos filmipari szabványoknak, s ezáltal pontosan olyan mozgóképet közvetít, amely megegyezik az alkotók eredeti elképzelésével.
Tovább...

LCD-paneles monitorok jellemzője, ezredmásodpercben (ms) mért időegység. Azt az időt jelöli, amennyi ahhoz kell, hogy egy képpont fényereje megváltozzon. A lassú válaszidő (12 ms-nál hosszabb) akkor lehet zavaró, ha a monitoron gyors változásokat kell megjeleníteni.
Tovább...